. Ma Adalbert napja van.

A Hatvany-Deutsch kastély 1898-ban épült. Építettője a nemességet kapott család hatvani előnévvel: Hatvany-Deutsch Béla a hatvani cukorgyár építtetője. Családja számára, nyári lakhelynek szánta a kastélyt. A tervezési és kivitelezési munkálatokat Schannen Ernő építész vezette.Eredetileg a kastély a felmenő, Deutsch Ignác terménykereskedő gabonatermő birtokának a része volt. A Deutsch család nevéhez fűződik a Hatvani Cukorgyár építése is. A család később elnyerte a bárói rangot is, majd nevüket Hatvany-Deutschról Hatvanyra változtatták.

Grassalkovich kastély A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. A kastély középrésze és a keleti szárny a gróf Stahremberg Gundacker Tamás földesúr által a 18. század elején építtetett, hatalmas vendégfogadó helyén áll; részben annak felhasználásával épült. A kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette két fázisban:1754-ben a középrészt Oraschek Ignác (Oracsek Ignác) (a kapukeretet és erkélyt Mayerhoffer András tervezte);1763-ban a két szárnyat Jung József tervei szerint. Az építkezéshez felhasználták a hatvani vár romjait is.Későbbi birtokosai a Hatvany-Deutsch család tagjai voltak. Ők helyeztették fel a kocsiáthajtóban, a lépcsőházban és az emeleti díszteremben látható, neobarokk stukkódíszeket.Mai alakját többszöri felújítás és átépítés eredményeként nyerte el. A második világháborúban a katonák, majd az utána következő évtizedekben a környék lakosai a berendezést széthordták, illetve tönkretették, az épület állaga végzetesen leromlott. A díszfákat és -cserjéket területrendezés ürügyén vágták ki; az egykori park helyén kollégiumot, kórházat, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd még egy lakótelepet is — a parkból mára csak pár száz négyzetméter zöldterület maradt. Az épületet 1979-ben életveszélyessé nyilvánították.A felújítás első lépéseként a bal szárnyat hozták használható állapotba, és ott rendezték be az 1980-as évek közepén a Grassalkovich Művelődési Házat. Az épület külső rekonstrukciójára (beleértve a tetőzet cseréjét is) 1996–2001 került sor.A hatvaniak számára az épülettel összefonódott a Hatvany család neve, amely a Monarchia idején az ország cukorgyártásának központjává tette Hatvant. A Hatvanyak a kultúra területén is kimagaslót alkottak. Közülük talán legismertebb báró Hatvany Lajos, aki irodalomtörténészként, íróként és kritikusként, a Nyugat egyik alapítójaként, számos író és költő útját egyengette, és látta vendégül hatvani otthonában, így Ady Endrét, József Attilát vagy Thomas Mann-t.

 

A Kastély parkja A 32 szobás U alakú kastély hatalmas parkjában külföldről hozatott növényritkaságok voltak még az 1930-as években is. A Deutsch-Hatvany család tagjai nagy figyelmet fordítottak a franciás kiképzésű, két szélén angol parkerdővel lezárt kert gondozására, csinosítására. A húsz katasztrális hold kiterjedésű parkban hajdanán 35 szobor, 13 faragott kőpad, valamint egy Olaszországból származó díszes szökőkút állt, amelyből manapság csak itt-ott fellelhető szobortöredékek és az erősen lepusztult szökőkút darabjai láthatók. A második világháború utáni évtizedekben a park díszfáit, cserjéit nagyobbrészt kivágták. Helyükre kollégiumot, a város kórházát, annak hőközpontját, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd egy lakótelepet is kialakítottak. Manapság már csak néhány száz négyzetméternyi terület emlékeztet a hajdani arborétumra.

 


A Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből. Akárcsak a kastélyt, a templomot is Oraschek Ignác tervezte; a kivitelező Jung József volt: 1751–1755 között építették. Felszentelésekor, 1757-ben a hatvani prépostsághoz csatolták. A szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom szentélye félkörívben záródik. A szentélyhez körüljárószerűen kapcsolódik a sekrestye, valamint az északi és déli oldalon egy-egy kétszintes melléktér. A szentély diadalívét a Grassalkovich család címere díszíti. Tornya a nyugati homlokzat középrizalitjában emelkedik. A nagy fesztávolságú hajót és a szentélyt összesen három csehsüvegboltozat fedi. Előteréből két oldalra egy-egy oldalkápolna nyílik. Nagyharangjának tömege 10 080 kg. A karzat a hajó nyugati oldalán emelkedik. A berendezés zömmel 18. századi. A négy stallum közül hármat, valamint a négy padsor első tagjait 1762-ben készítették — eredetileg a pécsi székesegyház számára; ezeket 1882-ben vásárolta meg Janikovics Antal prépost. Egyes freskóit a 19. században festették, másokat 1956-ban. Az orgonát 1926-ban adták át, majd többször is felújították, illetve átalakították. Az éves búcsút április 23-án tartják.

 

 

A Szent Adalbert-plébániatemplom plébániaháza a város főterén a templommal átellenes oldalán áll. A 18. század első harmadában épült. 1736-ban annyira közel állt az összeomláshoz, hogy gróf Stahremberg Gundacker Tamás helyrehozatta. Eredetileg földszintes volt, de még a 18. században ráépítettek egy emeletet. A téglalap alaprajzú, emeletes, nyeregtetős épület szabadon áll. Homlokzata öttengelyes. Földszinti és emeleti tereit is csehsüvegboltozat fedi. Itt őrzik a település Historia Domusát, amit a 18. század végén Stettner Bernát prépost kezdett el írni. E falak között lakott 1847-ben Horváth Mihály prépost is, aki később püspök, majd kultuszminiszter lett.

 

A valamikori posztómanufaktúra épülete a templom mellett helyeszkedik el. A hajdani tornácos, boltozatos helységekből álló építményben Mária Terézia privilégiuma alapján 1769-1787-ig szürke és színezett posztót készítettek. Később átalakították, majd átépítették, falai között telekkönyvi hivatal, hadkiegészítő parancsnokság, járásbíróság, börtön, szovjet katonai parancsnokság működött. 1954-ben a főhomlokzatot elbontották, és azóta áruházként üzemel.

 

A Sörház épülete, a Kossuth tér 12. szám alatt, Jung József építész tervei alapján készült, eredetileg uradalmi háznak. A XVIII. század második felében már sörfőzde üzemelt falai között, Lippe Mór vezetésével. A köznyelv a nevében megőrizte az egykori funkcióját. A jelenleg látható épületrész csak egy töredéke a hajdani építménynek, amelynek jobb oldala a második világháborús harcok során 1944-ben megsérült, és le kellett bontani. Helyén ma egyemeletes lakóház simul a sörházhoz. Az évszázadok során sokféle szerepe volt, ma a Hatvany Lajos Múzeum székhelye.

 

 

A város főterén áll a városháza, amely az 1596-ban elpusztult premontrei kolostor romjain 1729-ben újjáépített, majd többször átalakított épületegyüttes. Mai formáját 1907-ben nyerte el. Az 1980-as években végzett felújítások során egy XIII. századi, egyenes szentélyzáródású templom maradványait találták meg itt a mesterek. Emellett látható még egy háromszakaszos, porosz süvegboltozatos kápolna maradványa is az épületen belül. A XVIII. században zárda, majd később iskola, a XIX. században sóház, majd gyógyszertár, kaszinó működött a falai között. 1862-től a városi önkormányzat otthona.



Kossuth Lajos Általános Iskola A városháza mellett található az 1894-ben önerőből felépített Kossuth téri általános iskola palotaszerű eklektikus épülete. Homlokzatán öles betűk hirdetik: Hatvan a tanügynek. A két világháború komoly károkat okozott az épületben, de a helyreállítás után megtartotta eredeti funkcióját.

 

 

Új hatvani Szent István király templom Az egyhajós, egy homlokzati tornyos, neobarokk stílusú templom Írsik László tervei alapján a Rákóczi Ferenc út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán épült. 1929 augusztus 20-án szentelték fel. Ferencrendi kolostor épült hozzá 1931-ben. 1950. június 19-én innen hurcolták el a ferences rendi szerzeteseket, és az őket hősiesen védelmező hatvani lakosokat. Búcsú: augusztus 20.


 

A templom mellett látható a Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű az 1739-1740-es pestisjárvány megszűnésének emlékére készült, és 1740. május 30-án avatták fel, az egykori piac területén (a mai Dózsa György és Batthyányi utcák kereszteződésében), mai helyére 1971-ben került. A szoborcsoport terveit Mayerhoffer András jegyezte, a kőfaragó munkát pedig Jäger Antal végezte. Ha szemben állunk a szoborcsoporttal, akkor Szent Sebestyén a tetején, jobbra Szent Adalbert, balra Szent Rókus figurája áll, Szent Rozália reliefje a mellvéd alatti talpazaton látható. Eredetileg Szent Adalbert helyett Xavéri Szent Ferenc figurája díszítette az emlékművet, de az elpusztult, s az 1930-as évek elején Hatvany Irén jóvoltából került oda Szt. Adalbert. A ma látható alakok csak másolatok, az eredeti, meglehetősen rossz állapotban lévő szobrok műemléknek számítanak, és a Hatvany Lajos Múzeumban vannak elhelyezve. A templom mellett áll a két méter magas Szent Kereszt-emlékmű, amelynek talpazata 150 centiméteres, míg a templommal szemben egy neobarokk Szentháromság-szobor áll, amelyet 1903-ban szenteltek fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Oldal tetejére
Ezt olvasta már?
A magyar paralimpiai sport aranycsapatának nevezte a tokióit Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB...
Bővebben >>