HATVANI HÍRHATÁR
   
 2018.12.10.
 Hétfő
Ma Judit napja van.
Holnap Árpád napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

HELYBEN VAGYUNK




A VÁROS TÖRTÉNETE

 

 

Hatvan közel 21 ezer lakosú kisváros a Zagyva folyó partján, Heves megye délnyugati részén fekszik, a hatvani kistérség székhelye.

A város három, jól elkülöníthető településrészből áll. A Zagyva keleti partján terül el Óhatvan, ami a város tulajdonképpeni központja. Ehhez nyugatról csatlakozik, kisebb ipari terület beiktatásával Újhatvan, itt található a vasútállomás is. Nagygombos, a harmadik nagyobb településrész Óhatvantól északra található.

Története

Hatvan területéről a legkorábbi leletek az újkőkorból származnak, ekkor már a Zagyva mindkét oldala lakott volt, de igazán fontos település csak a rézkorban alakult ki, virágzása a korai bronzkorig tartott.

A bronzkor után Hatvan területén nem alakult ki újra jelentősebb állandó település, de számos népcsoport (szkíták, kelták, roxolánok, szarmaták, honfoglaló magyarok) hagytak maguk után nyomokat.

Az 1170-es években premontrei szerzetesek telepedtek meg a város mai területén. Az itt alapult kolostor lassan jelentőssé vált a térségben (a 13. században már prépostság volt), a település első írásos említése is tőlük való 1235-ből. A szerzetesek jelentős vívmánya volt a környékbeli mocsarak lecsapolása és a korszerű földművelési formák meghonosítása. A jó életkörülmények megjelenésével a XIII. században egyre többen vándoroltak Hatvanra, amelynek legjelentősebb birtokosai a Hatvaniak lettek.

A visegrádi királytalálkozó (1335) után a település jelentősége nagyban növekedett, mivel a város a Buda-Krakkó kereskedelmi útvonal mentén feküdt, és idecsatlakozott be a Losonc-Fülek-Pásztó út is. I. Nagy Lajos maga is többször megszállt Hatvanban, Litvánia felé vonuló seregei élén. Hatvan 1406-ban nyerte el a mezővárosi címet.

Hatvan vára 1523-44 között épült, 1544-ben Mohamed budai pasa hadjárata során a vár védői úgy vélték, nem kockáztatják az ostromot, hanem felgyújtották a várat és a katonákkal együtt Egerbe menekültek. A török uralom végéig nem sikerült tartósan visszafoglalni a várat és a várost, ez csak 1686-ban sikerült.

Hatvanba a XVII-XVIII. században többnyire jobbágyok települtek be, fő feladatuk a török időkben leromlott földek feljavítása volt. Ezért főleg állatot tenyésztettek, de a szőlőművelést is újrakezdték. A város szervezete is újjáéledt: 1687-ben újjászervezték a prépostságot, 1689-ben postaállomást, 1693-ban vámhivatalt létesítettek, 1700-ban pedig már a plébánia is újra működött.

Hatvan a Rákóczi-szabadságharc idején ismét szerephez jutott, mivel II. Rákóczi Ferenc 1703-ban elrendeltette a vár megerősítését, hogy ellent tudjon állni a Buda környéki császári seregeknek. A megerősített várat a kurucok végül 1710-ben harc nélkül adták fel.

A fölöslegessé vált védműveket valószínűleg az új földesúr, Starhemberg Gundacker Tamás herceg romboltatta le, ő 1711-ben vásárolta meg a királytól a hatvani uradalmat, de ezután még hosszú évekig kellett egyezkednie a a régi igénylőkkel, így csak 1729-ben iktatták az uradalom birtokába. Eközben a legtöbb régi lakóházat helyreállították, a szántóföldek jó részét feltörték, jobbágytelkeket alakítottak ki, bár a lakosság fele mindvégig szőlőművelésből élő házas zsellér maradt.

Grassalkovich I. Antal herceg 1734-ben, kétszázezer forintért vette meg a hatvani birtokot.Német mesterembereket, szőlőművelő zselléreket, sőt telkes gazdákat is telepített a városba, korszerű majorságot hozott létre a város körül. 1762-ben posztómanufaktúrát is alapítottak, ami rövid időn belül megszűnt.

A Grassalkovichok felhalmozott adósságai miatt az uradalmat 1827-ben zárgondnokság alá vették. A Grassalkovich család 1841-ben Grassalkovich III. Antallal kihalt. Ezzel a birtokok sorsa kérdésessé vált. A gödöllői és a hatvani uradalmat unokaöccse, Viczay Mihály örökölte, aki eladta azokat egy bankárnak, báró Sina Györgynek. Később az ő fia, báró Sina Simon birtoka lett, majd egy belga konzorcium tulajdonába került.

Hatvan az 1848-49-es szabadságharcban fontos hadászati szerephez jutott. 1849. április 2-án itt vívták a tavaszi hadjárat egyik győztes csatáját, majd az oroszok főhadiszállása lett.

A város komoly fellendülése 1867-ben kezdődött, mivel ekkor építették a Pest–Hatvan–Losonc-Besztercebánya vasutat, illetve a kiegyezés után megindulhatott a tőkés fejlődés. A vasútépítés hatására Deutsch Ignác még 1867-ben megvette a brüsszeli banktól a Grassalkovichok egykori hatvani uradalmát a teljesen leromlott állapotú kastéllyal. 1879-ben, amikor a király nemessé ütötte fiait, erről a birtokról kapták a „hatvani” előnevet.

Később a város vasúti jelentősége tovább nőtt, miután 1870-ben megnyílt a Hatvan–Miskolc, 1873-ban pedig a Hatvan–Szolnok vonal is. Ezzel a város Magyarország egyik jelentős vasúti csomópontjává vált, nagyban urbanizálódott.

Hatvan első takarékintézetét 1873-ban alapították. Az 1870-es években az egész országban megszüntették a települések mezőváros besorolását. Hatvan ekkor nagyközséggé alakult, majd 1886-tól a mezőváros megjelölést már címként sem használhatta.

1889-ben alapította a hatvani Deutsch család a Hatvani Cukorgyárat, ami azidőtájt Európa egyik legnagyobb cukorgyára volt. A Növénynemesítő Rt.-t Hatvany-Deutsch Sándor alapította a 20. század elején. A dualizmus gazdasági fellendülésének hatására 1867 és 1914 között a város lakossága szinte megháromszorozódott.

A Tanácsköztársaság alatt államosították a cukorgyárat. 1919. augusztus 3-án a bevonuló román hadsereg kivégeztetett ötven vöröskatonát. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációja után Hatvan fejlődése lelassult, ám az életszínvonal kissé javult.

A Hatvani Paradicsomkonzervgyár létrehozását az 1920-as évek végén Hatvany Endre kezdeményezte — az „Aranyfácán” márkanév ma is népszerű.

A II. világháború nagy változásokat hozott Hatvan életében.  1939-ben lengyel menekültek érkeztek a városba, köztük sok zsidó is. 1941-től, miután Magyarország is csatlakozott a háborúhoz, sok hatvani katona vesztette életét a harcszíntereken. Hatvanban gettót alakítottak ki, majd egy gyűjtőtábort is létrehoztak a cukorgyár területén. Innen Heves megye szinte teljes zsidó lakosságát Auschwitzba szállították. 1944. szeptember 20-án angol-amerikai bombázók több száz polgári lakost is megölve porig rombolták a pályaudvart és környékét. 1944 novemberében a Vöröshadsereg elérte a város határát, és a harcok újabb komoly pusztítást okoztak. A város 1944. november 25-én esett el.

A lényegében porig rombolt város lakosságának nagy része meghalt, vagy hadifogságba esett. Az újjászervezés részeként Hatvant várossá alakították. Alapítottak egy népi kollégiumot és kialakítottak egy ideiglenes kórházat. A világháborút követő évtizedekben egyrészt nagymértékű iparosítás, építkezések jellemezték a várost, másrészt a hatóságok szép számban – köztük az Újhatvanban a vallásszabadságért tüntetőket – tüntettek el a rendszer számára nem kívánatos személyeket, küldtek gulágba, börtönöztek be, vagy Recskre és Hortobágyra munkaszolgálatra ítéltek. 1956-ban újjáépült a vasútállomás. Majd iskolák és egyéb közintézmények létesültek a városban.

 




A Hatvany-Deutsch kastély 1898-ban épült. Építettője a nemességet kapott család hatvani előnévvel: Hatvany-Deutsch Béla a hatvani cukorgyár építtetője. Családja számára, nyári lakhelynek szánta a kastélyt. A tervezési és kivitelezési munkálatokat Schannen Ernő építész vezette.Eredetileg a kastély a felmenő, Deutsch Ignác terménykereskedő gabonatermő birtokának a része volt. A Deutsch család nevéhez fűződik a Hatvani Cukorgyár építése is. A család később elnyerte a bárói rangot is, majd nevüket Hatvany-Deutschról Hatvanyra változtatták.

Grassalkovich kastély A hatvani Grassalkovich-kastély a város főterének meghatározó épülete, egyben az egyik legrégibb épület is a városban. A kastély középrésze és a keleti szárny a gróf Stahremberg Gundacker Tamás földesúr által a 18. század elején építtetett, hatalmas vendégfogadó helyén áll; részben annak felhasználásával épült. A kastélyt Grassalkovich I. Antal építtette két fázisban:1754-ben a középrészt Oraschek Ignác (Oracsek Ignác) (a kapukeretet és erkélyt Mayerhoffer András tervezte);1763-ban a két szárnyat Jung József tervei szerint. Az építkezéshez felhasználták a hatvani vár romjait is.Későbbi birtokosai a Hatvany-Deutsch család tagjai voltak. Ők helyeztették fel a kocsiáthajtóban, a lépcsőházban és az emeleti díszteremben látható, neobarokk stukkódíszeket.Mai alakját többszöri felújítás és átépítés eredményeként nyerte el. A második világháborúban a katonák, majd az utána következő évtizedekben a környék lakosai a berendezést széthordták, illetve tönkretették, az épület állaga végzetesen leromlott. A díszfákat és -cserjéket területrendezés ürügyén vágták ki; az egykori park helyén kollégiumot, kórházat, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd még egy lakótelepet is — a parkból mára csak pár száz négyzetméter zöldterület maradt. Az épületet 1979-ben életveszélyessé nyilvánították.A felújítás első lépéseként a bal szárnyat hozták használható állapotba, és ott rendezték be az 1980-as évek közepén a Grassalkovich Művelődési Házat. Az épület külső rekonstrukciójára (beleértve a tetőzet cseréjét is) 1996–2001 került sor.A hatvaniak számára az épülettel összefonódott a Hatvany család neve, amely a Monarchia idején az ország cukorgyártásának központjává tette Hatvant. A Hatvanyak a kultúra területén is kimagaslót alkottak. Közülük talán legismertebb báró Hatvany Lajos, aki irodalomtörténészként, íróként és kritikusként, a Nyugat egyik alapítójaként, számos író és költő útját egyengette, és látta vendégül hatvani otthonában, így Ady Endrét, József Attilát vagy Thomas Mann-t.

 

A Kastély parkja A 32 szobás U alakú kastély hatalmas parkjában külföldről hozatott növényritkaságok voltak még az 1930-as években is. A Deutsch-Hatvany család tagjai nagy figyelmet fordítottak a franciás kiképzésű, két szélén angol parkerdővel lezárt kert gondozására, csinosítására. A húsz katasztrális hold kiterjedésű parkban hajdanán 35 szobor, 13 faragott kőpad, valamint egy Olaszországból származó díszes szökőkút állt, amelyből manapság csak itt-ott fellelhető szobortöredékek és az erősen lepusztult szökőkút darabjai láthatók. A második világháború utáni évtizedekben a park díszfáit, cserjéit nagyobbrészt kivágták. Helyükre kollégiumot, a város kórházát, annak hőközpontját, rendelőintézetet, nővérszállást építettek, majd egy lakótelepet is kialakítottak. Manapság már csak néhány száz négyzetméternyi terület emlékeztet a hajdani arborétumra.

 


A Szent Adalbert-plébániatemplomot a város 1596-ban elpusztult, középkori templomának helyén építették fel Grassalkovich I. Antal kegyurasága idején és túlnyomórészt az ő pénzéből. Akárcsak a kastélyt, a templomot is Oraschek Ignác tervezte; a kivitelező Jung József volt: 1751–1755 között építették. Felszentelésekor, 1757-ben a hatvani prépostsághoz csatolták. A szabadon álló, egyhajós, keletelt, nyeregtetős templom szentélye félkörívben záródik. A szentélyhez körüljárószerűen kapcsolódik a sekrestye, valamint az északi és déli oldalon egy-egy kétszintes melléktér. A szentély diadalívét a Grassalkovich család címere díszíti. Tornya a nyugati homlokzat középrizalitjában emelkedik. A nagy fesztávolságú hajót és a szentélyt összesen három csehsüvegboltozat fedi. Előteréből két oldalra egy-egy oldalkápolna nyílik. Nagyharangjának tömege 10 080 kg. A karzat a hajó nyugati oldalán emelkedik. A berendezés zömmel 18. századi. A négy stallum közül hármat, valamint a négy padsor első tagjait 1762-ben készítették — eredetileg a pécsi székesegyház számára; ezeket 1882-ben vásárolta meg Janikovics Antal prépost. Egyes freskóit a 19. században festették, másokat 1956-ban. Az orgonát 1926-ban adták át, majd többször is felújították, illetve átalakították. Az éves búcsút április 23-án tartják.

 

 

A Szent Adalbert-plébániatemplom plébániaháza a város főterén a templommal átellenes oldalán áll. A 18. század első harmadában épült. 1736-ban annyira közel állt az összeomláshoz, hogy gróf Stahremberg Gundacker Tamás helyrehozatta. Eredetileg földszintes volt, de még a 18. században ráépítettek egy emeletet. A téglalap alaprajzú, emeletes, nyeregtetős épület szabadon áll. Homlokzata öttengelyes. Földszinti és emeleti tereit is csehsüvegboltozat fedi. Itt őrzik a település Historia Domusát, amit a 18. század végén Stettner Bernát prépost kezdett el írni. E falak között lakott 1847-ben Horváth Mihály prépost is, aki később püspök, majd kultuszminiszter lett.

 

A valamikori posztómanufaktúra épülete a templom mellett helyeszkedik el. A hajdani tornácos, boltozatos helységekből álló építményben Mária Terézia privilégiuma alapján 1769-1787-ig szürke és színezett posztót készítettek. Később átalakították, majd átépítették, falai között telekkönyvi hivatal, hadkiegészítő parancsnokság, járásbíróság, börtön, szovjet katonai parancsnokság működött. 1954-ben a főhomlokzatot elbontották, és azóta áruházként üzemel.

 

A Sörház épülete, a Kossuth tér 12. szám alatt, Jung József építész tervei alapján készült, eredetileg uradalmi háznak. A XVIII. század második felében már sörfőzde üzemelt falai között, Lippe Mór vezetésével. A köznyelv a nevében megőrizte az egykori funkcióját. A jelenleg látható épületrész csak egy töredéke a hajdani építménynek, amelynek jobb oldala a második világháborús harcok során 1944-ben megsérült, és le kellett bontani. Helyén ma egyemeletes lakóház simul a sörházhoz. Az évszázadok során sokféle szerepe volt, ma a Hatvany Lajos Múzeum székhelye.

 

 

A város főterén áll a városháza, amely az 1596-ban elpusztult premontrei kolostor romjain 1729-ben újjáépített, majd többször átalakított épületegyüttes. Mai formáját 1907-ben nyerte el. Az 1980-as években végzett felújítások során egy XIII. századi, egyenes szentélyzáródású templom maradványait találták meg itt a mesterek. Emellett látható még egy háromszakaszos, porosz süvegboltozatos kápolna maradványa is az épületen belül. A XVIII. században zárda, majd később iskola, a XIX. században sóház, majd gyógyszertár, kaszinó működött a falai között. 1862-től a városi önkormányzat otthona.



Kossuth Lajos Általános Iskola A városháza mellett található az 1894-ben önerőből felépített Kossuth téri általános iskola palotaszerű eklektikus épülete. Homlokzatán öles betűk hirdetik: Hatvan a tanügynek. A két világháború komoly károkat okozott az épületben, de a helyreállítás után megtartotta eredeti funkcióját.

 

 

Új hatvani Szent István király templom Az egyhajós, egy homlokzati tornyos, neobarokk stílusú templom Írsik László tervei alapján a Rákóczi Ferenc út és a Bajcsy-Zsilinszky út sarkán épült. 1929 augusztus 20-án szentelték fel. Ferencrendi kolostor épült hozzá 1931-ben. 1950. június 19-én innen hurcolták el a ferences rendi szerzeteseket, és az őket hősiesen védelmező hatvani lakosokat. Búcsú: augusztus 20.


 

A templom mellett látható a Szent Sebestyén fogadalmi emlékmű az 1739-1740-es pestisjárvány megszűnésének emlékére készült, és 1740. május 30-án avatták fel, az egykori piac területén (a mai Dózsa György és Batthyányi utcák kereszteződésében), mai helyére 1971-ben került. A szoborcsoport terveit Mayerhoffer András jegyezte, a kőfaragó munkát pedig Jäger Antal végezte. Ha szemben állunk a szoborcsoporttal, akkor Szent Sebestyén a tetején, jobbra Szent Adalbert, balra Szent Rókus figurája áll, Szent Rozália reliefje a mellvéd alatti talpazaton látható. Eredetileg Szent Adalbert helyett Xavéri Szent Ferenc figurája díszítette az emlékművet, de az elpusztult, s az 1930-as évek elején Hatvany Irén jóvoltából került oda Szt. Adalbert. A ma látható alakok csak másolatok, az eredeti, meglehetősen rossz állapotban lévő szobrok műemléknek számítanak, és a Hatvany Lajos Múzeumban vannak elhelyezve. A templom mellett áll a két méter magas Szent Kereszt-emlékmű, amelynek talpazata 150 centiméteres, míg a templommal szemben egy neobarokk Szentháromság-szobor áll, amelyet 1903-ban szenteltek fel.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


  

További hírek

 
De most őszintén: Mi lett volna, ha betörnek az Országházba a tüntetők...?
2018. 12. 09. 18:00
hirhatar.hu

 
Semmi sem számít: Megfagyott egy idős ember Ferencvárosban
2018. 12. 09. 13:03
hirhatar.hu

 
Schobert Norbert kérjen bocsánatot az egész országtól...!
2018. 12. 08. 16:21
hirhatar.hu

 
Betörtek a Kossuth térre a szakszervezeti tüntetők
2018. 12. 08. 16:14
hirhatar.hu

 
Lázár reagált a cikkünkre – mindent tagad
2018. 12. 08. 14:30
hirhatar.hu

 
Végleges: Elviszik a Nagy Imre-szobrot a Vértanúk teréről
2018. 12. 07. 18:21
hirhatar.hu

 
Tragikusan korán elhunyt az országgyűlés egyetlen kerekesszékes képviselője
2018. 12. 07. 17:01
hirhatar.hu

 
Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni a baloldalon, hogy felébredjenek
2018. 12. 07. 15:01
hirhatar.hu

 
Jénahát: Magyar Népköztársaság felirattal jött ki egy „új” pénzérme
2018. 12. 07. 14:00
hirhatar.hu

 
Lázár János és Szabó Bálint együtt repesztett 200 km/h-val az M5-ösön...?
2018. 12. 06. 15:30
hirhatar.hu

 
Újabb VB-t rendezhet Budapest – jóval több pénz tűnhet el, mint a vizes-vb „örömére”
2018. 12. 05. 10:46
hirhatar.hu

 
Kiemelkedően sikeres Szegeden a bérlakásprogram
2018. 12. 05. 09:34
szegedi-hirhatar.hu

 
Nagy Feró már a látszatra sem ad – épp’ hogy cipőt nem pucol Rétvárinak
2018. 12. 05. 07:37
hirhatar.hu

 
Döbbenetes dráma: öngyilkos lett a flottaparancsnok
2018. 12. 04. 12:18
hirhatar.hu

 
Ismeretlen fotósorozat került elő a 15 éves Angelina Jolieról
2018. 12. 04. 11:55
hirhatar.hu

 
Dörgedelmes levélben teszi helyre az ellenzéki sajtót a 888 főszerkesztőjébe beleszeretett beosztott
2018. 12. 03. 17:39
hirhatar.hu

 
Hanukai ajándék: Egymilliárd közpénzből üldözheti az antiszemitákat Köves Slomó
2018. 12. 03. 17:39
hirhatar.hu

 
Révész Máriusz fejre állt – de annyira, hogy elfelejtette a magyar trikolór színeit
2018. 12. 03. 14:10
hirhatar.hu

 
Botka László: Szeged ereje, hogy élhető, összetartó, szolidáris közösség
2018. 12. 02. 18:21
szegedi-hirhatar.hu

 
Az adatvédelmi biztos tiltakozik Pintér 50 milliárdos megfigyelési hálózata ellen
2018. 12. 02. 16:25
hirhatar.hu

 
Nem nyomoznak Orbán Viktor magánrepülőzése miatt
2018. 12. 02. 15:38
hirhatar.hu

 
Isten királyságának földi dübörögtetője a G20-ak csúcstalálkozóján röcögtetett az elefántokkal
2018. 12. 02. 14:08
hirhatar.hu

 
Nobel-díjas kutatóval találkozhatnak a Szegedi Tudós Akadémia növendékei
2018. 12. 01. 17:28
szegedi-hirhatar.hu

 
Ketten is megsérültek egy tűzben Szegeden
2018. 12. 01. 17:19
szegedi-hirhatar.hu

 
Állatterápiás foglalkozással segíti a rászorulókat a Karitáció Alapítvány Szegeden
2018. 12. 01. 17:09
szegedi-hirhatar.hu

 
A Szabad Föld után a Vasárnapi Híreket is feladja az MSZP-s ex-Simicska
2018. 12. 01. 14:00
hirhatar.hu

 
Kicsit későn: Érvénytelenítette a városligeti vandalizmus engedélyeztetését a bíróság
2018. 12. 01. 13:30
hirhatar.hu

 
Széthullott a budaörsi Fidesz, az elnök már júniusban lemondott
2018. 12. 01. 13:00
hirhatar.hu

 
Tarlós nem vállalja a felelősséget a 40 milliárdos blöffért – inkább kirúgta a BKK-vezért
2018. 11. 30. 19:02
hirhatar.hu

 
Véletlenül derült ki, döbbenet a hír: 2 milliárdot tol mexikói templomfelújításra a kormány
2018. 11. 30. 19:02
hirhatar.hu




IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport