Átgondolatlan, megalapozatlan döntések következtében apróz el uniós támogatásokat a hatvani önkormányzat. Közel nyolcmillió forintot költ el a város könyvtári beszerzésekre részben feleslegesen - állítja Tóth Norbert az LMP Heves megyei elnöke sajtóközleményében.

Közel nyolcmillió forintos támogatást nyert Hatvan a Széchenyi Zsigmond Könyvtár eszközállományának fejlesztésére. Az elnyert összeget a könyvtár informatikai fejlesztésére fordítják. Az Új Széchenyi Terv keretében megnyert uniós forrás segítségével a számítógépes géppark mellett könyvtári szoftverek beszerzésére is sor került.

A Széchenyi Zsigmond Könyvtárat eredetileg a készülő vadászati múzeummal összhangban működő vadászattörténeti, vad- és erdőgazdálkodási szakirodalom gyűjtőhelyéül szolgáló szakkönyvtárnak képzelte el a város vezetése. A pályázati források elérésének céljából azonban - és minden valószínűség szerint a szakkönyvtári státusz követelményeivel való szembesülés miatt is - státuszát végül városi közkönyvtárként határozták meg, elhelyezésére pedig a szintén közkönyvtári feladatokat ellátó Ady Endre Könyvtár épületét jelölték ki.

A közkönyvtári funkció viszont arra szorítja a "vadászati" könyvtárat, hogy gyűjtőkörét hasonló területekkel bővítse, mint a már meglévő városi könyvtár, illetve látjuk, hogy jobb híján átvették a kulturális programok szervezését a könyvtárban, amelyek szintén nem vadászati témájúak.

Van tehát a városnak két hasonló funkciójú közkönyvtára egy ugyanazon épületben, mert ahelyett, hogy a város vezetői döntésük előtt annak idején megkérdezték volna a hozzáértőket és az érintetteket, különösebb gondolkodás nélkül követték hagymázas álmaikat. Az ötlet nem ott volt elhibázott, hogy a múzeum mellett szükség van egy könyvtári gyűjteményre is, amely például a múzeumi munkát segíthetné vagy a vadászat iránt érdeklődők igényeit elégíthetné ki, hanem a kezdeti elképzelés átgondolatlanságában. A kezdeti álom a szakkönyvtár volt, nyilván hasonlóan országos jelentősségel, mint amelyet a múzeumnak szánnak. Csakhogy a magyar szakkönyvtári rendszerben a szakterületnek van már gazdája, ráadásul egy ilyen feladat ellátása komoly anyagi forrásokat és szakmai munkát igényel. A város lehetőségei pedig nyilván nem terjednek messzebbre egy ilyen témájú gyűjtemény ismeretterjesztő mélységű és célú létrehozásánál.

A megoldás egészen magától értetődően az lett volna, és lenne ma is, ha a városi könyvtáron belül létrehoznának egy külön gyűjteményt, amelyet később a múzeumban is elhelyezhetnének, akár saját olvasószobával. Ez kezdetben talán még új munkaerő felvételét sem igényelné, de vezető kinevezését biztosan nem. Nem igényelt volna új számítógépparkot, és bizonyosan nem lett volna szükség könyvtári szoftverek beszerzésére és azok működtetésére, hiszen ezek már rendelkezésre állnak a városi könyvtárban.

Miközben tehát a városi könyvtárnak nyilván szüksége lenne fejlesztésekre, a város a gyakorlatilag csak csírájában létező könyvtárocskájára költ feleslegesen. Más szempontból is felmerül azonban az új könyvtár értelmetlensége: Ha a múzeumot a Magyar Természettudományi Múzeum fogja működtetni, akkor miért a város hoz létre hozzá könyvtárat?

(forrás: LMP Heves megye)