Múlt héten az LMP, ma a zöld civil szervezetek, holnap a baloldali összefogás demonstrál a paksi atomerőmű bővítés ellen Budapesten. Egy a kormányzati médiából tájékozódó barátom, azt kérdezte tőlem a minap, mégis mi a baj a bővítéssel?

A problémák számosak. Az új atomerőművi blokkok építésével a magyar energiapolitika olyan kényszerpályára kerül, ami ellentétes a ma látható trendekkel, amelyek a megújuló energiák használata (szél, nap, geotermikus energia stb.), és az energiafelhasználás hatékonysága (pl. az épületek szigetelése) felé haladnak. Ez az irány környezetünk védelme mellett, gazdaságilag is megalapozottabb. Az elmúlt években Szlovákia és Bulgária is leállította, Csehország pedig felfüggesztette az új erőmű építését, miután szembesültek annak gazdaságtalanságával. Amennyiben az új blokkok által termelt energiába az építés költségeit is érvényesítjük, akkor Paks majd kétszer magasabb áron tudna energiát termelni, mint a piaci ár. Az atomenergia már rég nem a legolcsóbb energiaforrás, a megújulók azonban egyre olcsóbbak, több embernek adnak munkát, és az iparág hazai fejlesztésével a befektetések haszna itthon tartható. Nem véletlen, hogy Németország 2022-ig a teljes atomerőművi kapacitását le akarja kapcsolni, de más államok is a megújulók 50-70 százalékos részarányra emelését tűzték ki célul.

Az ország energiaigénye ráadásul nem is igényli, hogy a meglévő blokkok élettartamának meghosszabbítása mellett, új blokkok is épüljenek. A feleslegesnek látszó beruházás ugyanakkor erőteljesen növeli az így is jelentős orosz energiafüggőségünket, ráadásul évtizedekre eladósítja hazánkat Putyin Oroszországának. Ezzel szemben az energiahatékonysági és a megújulókra épülő kapacitások kiépítése erőteljesen csökkenthetné függőségünket, és így az ország szuverenitását. A szavakban függetlenségi harcot folytató Orbán részéről is ez lenne az adekvát politikai irány. Valamiért mégsem az.

De a megegyezés demokráciánk szempontjából is súlyos csapás, annak a közvélemény elől való eltitkolása, mindenféle felhatalmazás nélküli megkötése miatt. Ráadásul a helyzet egyre súlyosabbnak látszik, hiszen kiderült, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium titkosította a megegyezés hátterét jelentő, számításokkal is alátámasztott tanulmányt, a parlament elé kerülő megegyezés tervezet pedig gyakorlatilag egy biankó csekk, nagyrészt csak általános kereteket tartalmaz, konkrétumok nélkül, viszont olyan kötelezettségeket ír elő a magyar állam számára (vízellátás biztosítása, az atomhulladék 20 év utáni tárolása), amelyek akár újabb több ezer milliárdos beruházásokat is igényelhetnek.

Hatvani Hírhatár

(foto: mandiner.hu)