HATVANI HÍRHATÁR - A láthatatlan múlt

HATVANI HÍRHATÁR
   
 2020.09.24.
 Csütörtök
Ma Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz.
   EUR árfolyam
   </R Ft
   CHF árfolyam
   </R Ft
   
   
   
   
   
   

 

MINDEN HÍR | AKTUÁLIS | SZÍNES | VÉLEMÉNY | RENDŐRSÉGI HÍREK | SPORT | KULTÚRA | TÖBB HÍRHATÁR | HELYBEN VAGYUNK!

    
2013. 05. 23. 15:48     


A láthatatlan múlt
Miért szükséges az ügynökügy rendezése? És mi történt 2009 óta a rendezés érdekében Deutsch Tamás és Szabó Zsolt ígéretétől, Schiffer András javaslatán át, Rétvári Bence bejelentéséig.

Rétvári Bence a KMI államtitkára a múlt héten bejelentette, hogy "a tárcán belül felállított bizottság körülbelül 1000 olyan embert vizsgált meg, akik még a kommunista rendszerben kaptak állami kitüntetést, és emiatt nyugdíjpótlékra voltak jogosultak." A bizottság azoktól, akik titkosszolgálati múlttal rendelkeznek megvonja a juttatást. Az ügynökügy ettől azonban még továbbra is rendezetlen marad. De miért probléma ez, és mi a gátja a rendezésnek?

 

A rendszerváltás utáni, magyarországi képviseleti demokrácia mára láthatóan súlyos válságba került. A választók elvesztették bizalmukat a politika szereplőivel, magával a rendszerrel szemben is. Ennek legfőbb oka a képviseleti rendszer kiüresedése, a választók teljes joggal úgy érzik, hogy választott képviselőik nem az ő érdekeiket, nem a társadalom érdekeit képviselik.

 

A rendszerváltás után a parlamenti pártok különféle gazdasági érdekcsoportok befolyása alá kerültek, ezt lehetővé tette a pártfinanszírozás átláthatatlansága, és a kampányok egyre növekvő forrásigénye. Mára a korrupció intézményesült, és a társadalmi érdeket figyelmen kívül hagyva születnek törvények közvetlenül gazdasági körök sugalmazására, hatalmasra nőtt cégek és földbirtokosok nyelik el az állami és Európai úniós forrásokat elvéve a lehetőségeket a kis és középvállakozásoktól és a kis és családi gazdaságoktól, amelyek a magyar gazdaság valódi erejét jelenthetnék.

 

Hogy mindez így alakult abban jelentős szerepe lehet az egykori állambiztonsági hálózat működtetőinek is. Ennek a hálózatnak a működtetői ugyanis jelentős kapcsolati tőkével és információval bírtak, amely könnyen átváltható volt gazdasági tőkévé. Ez a gazdasági tőke pedig a meglévő kapcsolati tőkével alkalmassá vált arra, hogy a pártokon keresztül befolyást gyakoroljon a hatalomra. Ahhoz, hogy tisztán lássuk, hogyan mentették át az állambiztonsági hálózat működtetői hatalmukat, és hogyan van befolyással ez jelenlegi társadalmunkra, szükséges az állambiztonsági múlt átláthatóvá, megismerhetővé tétele.

 

Az LMP kezdeményezései és a fideszes szócséplés

 

2009-ben Deutsch Tamás így nyilatkozik: Az új kormány legfontosabb dolga az lesz, hogy rendezze az egykori kommunista állambiztonsági rendszer működtetőinek ügyét. Kormányra kerülve a Fidesz ígéretet tesz, hogy 2011 novemberéig megalkotják a jogszabályt.

 

2010-ben az állambiztonsági iratok feltárásával megbízott Kenedi-bizottságot megszüntetik. A kormány határozatában az igazságügyi miniszter feladatává teszi az adatok kezelésével kapcsolatos javaslat kidolgozását.

 

2011 októberében Szabó Zsolt (Hatvan polgármestere, országgyűlési képviselő, ma a Fidesz megyei elnöke) arról nyilatkozik, hogy Hódmezővásárhely mintájára Hatvan teljes átvilágítását is elvégzik, hogy feltárják a volt állambiztonság hatvani hálózatát

 

2011. november 30-án a Fidesz maga szabta határideje letelik, de nem történik semmi. Ezek után Schiffer András beterjeszti törvényjavaslatát az Állambiztonsági múlt átláthatóvá tételéről.

 

2012 februárjában a bizottság, majd az országgyűlés sem támogatja a tárgysorozatba vételt, azaz vitázni sem akar a javaslatról. Szabó Zsolt és a Fidesz megyei országgyűlési képviselői Tóth József kivételével nem támogatják a javaslat megvitatását.

 

2012. márciusában a Lehet Más a Politika (LMP) politikai vitanapot kezdeményez az ügyben a parlamentben. Lázár János úgy nyilatkozik, hogy az ügy rendezése érdekében május 15-ig létrehozzák a Nemzeti Emlékezet Bizottságát. A határidőig nem történik semmi, ezért Schiffer András májusban újra beterjeszti a javaslatot. Gulyás Gergely azt nyilatkozza, hogy még a nyári szünet előtt beterjeszti a Fidesz saját javaslatát. Ez nem történik meg, viszont az LMP javaslatának tárgysorozatba vételét szeptemberben nem támogatja a bizottság. Pintér Sándor belügyminiszter novemberben azt nyilatkozza, hogy a kérdés még 2012-ben rendezésre kerül, ezek után decemberben az országgyűlés is a tárgysorozatba vétel ellen dönt, fideszes kezdeményezés továbbra sincs.

 

Az LMP társelnöke 2013. április 15-én a korábbi kormánypárti kifogások figyelembevételével módosítva újra beterjeszti a javaslatot, amelyet újfent nem vesznek tárgysorozatba.

 

Hatvan állambiztonsági hálózatának múltjára a helyi vezetés azóta sem tett lépéseket.

 

És a legújabb fejlemény: Rétvári Bence a KMI államtitkára a múlt héten bejelentette, hogy "a tárcán belül felállított bizottság körülbelül 1000 olyan embert vizsgált meg, akik még a kommunista rendszerben kaptak állami kitüntetést, és emiatt nyugdíjpótlékra voltak jogosultak. A testület azoktól vonja meg a havi 8 ezertől 16 ezer forintig terjedő juttatást, akik szerepet játszottak az 1945 és 1949 közötti demokratikus államrend leépítésében, az 1956-os forradalom leverésében, az MSZMP-ben és a KISZ-ben, állami vezetők voltak a szocializmus alatt, vagy titkosszolgálati múltjuk van. A szakértői bizottság megállapította, hogy a vizsgált körülbelül ezer ember közül 109-en váltak méltatlanná erre a nyugdíjpótlékra azáltal, hogy titkosszolgálati múltjukra derült fény."

 

Jogosan merül fel mindannyiunkban, hogy a Fidesz ügynökügyi húzása mindössze kommunikációs pótcselekvés lehet, amelynek egyetlen célja, hogy a kormány elmondhassa, tett valamit az ügy rendezése érdekében. Problémás azonban, hogy nem tudhatjuk,miféle bizottság határozotthonnan tudják kik az egykori III/III-as ügynökök, és milyen listákból, milyen szempontrendszer alapján döntöttek. A legfontosabb probléma azonban változatlanul az, hogy a társadalom számára továbbra is láthatatlan marad az állambiztonsági múlt, az állambiztonság hálózata, és rendszerváltás utáni hatása.

 

Tóth Norbert

 


További hírek

  Hogy a csudába ne félnék...?
2020. 09. 20. 21:47 hirhatar.hu
  Egy friss felmérés szerint reális esély van az ellenzéki győzelemre 2022-ben
2020. 09. 20. 21:47 hirhatar.hu
  Karácsony: „Ez nagy remény Magyarországnak és nagy veszély a kormánynak"
2020. 09. 20. 12:51 hirhatar.hu
  Vigyázat: holnaptól szigorú járványügyi szabályok lépnek életbe
2020. 09. 20. 12:51 hirhatar.hu
  Orbáni bosszú: levágják a gázvezetéket Iványi Gábor hajléktalanokat segítő központjáról
2020. 09. 18. 19:49 hirhatar.hu
  MÚOSZ: Ha a Klubrádió elhallgat, megszűnik a kormánytól független rádiós hírszolgáltatás
2020. 09. 18. 19:49 hirhatar.hu
  Orbán váratlanul eltávolította a titkosszolgálat vezetőjét
2020. 09. 15. 17:49 hirhatar.hu
  A Gyárfás-ügybe keveredett volt főügyészre bízná a DK az elszámoltatást
2020. 09. 15. 17:49 hirhatar.hu
  Hat hónap alatt 40 százalék fölé emelkedett a rosszabb életkörülmények közt élők száma
2020. 09. 15. 17:49 hirhatar.hu
  Bruck András: Julius Caesar intelme
2020. 09. 14. 14:35 hirhatar.hu





IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT | SZABÁLYZAT | HÍRLEVÉL

(c)2o15 Hírhatár Lapcsoport